A válasz sebessége hidraulikus tápegység különböző tényezők befolyásolják, és az általános teljesítmény viszonylag összetett, ezért nem általánosítható „gyors” vagy „lassú”-ként. Konkrétan a következő szempontokból érthető:
Van benne rejlő késés (az elektromoshoz képest):
Az olaj fizikai tulajdonságai: A hidraulikaolaj viszkozitással (áramlási ellenállással) és bizonyos összenyomhatósággal (különösen nagy nyomáson) rendelkezik. A szivattyú elindítása után időbe telik a nyomás létrehozása, a csővezeték súrlódásának leküzdése, az olajáramlás elősegítése és a működtető (henger/motor) kamrájának feltöltése, mielőtt elkezdené a terhelést tolni. Ennek a folyamatnak jelentős időeltolódása van az elektromos jelek átviteléhez és a motorok indításához képest.
Rendszertérfogat hatása: Minél nagyobb a teljes rendszer belső térfogata (csövek, szelepblokkok, henger-/motorkamrák), annál több olajat kell feltölteni, annál hosszabb idő szükséges a nyomás létrehozásához és a művelet generálásához, és annál lassabb a reakció.
A szelep típusa a fő befolyásoló tényező:
Kapcsolószelep (irányszelep): Ennek a szeleptípusnak csak két állapota van: „nyitott” és „zárt” (például elektromágneses irányszelep). Az akció viszonylag közvetlen és gyors. Amint a szelepmag a helyére van kapcsolva, az olajáramlás be- vagy kikapcsolódik, és a terhelés elindul vagy leáll. De a sebességszabályozása nem pontos, és a start/stop hatás jelentős.
Arányos szelep/szervoszelep: Ez a fajta szelep pontosan és folyamatosan képes szabályozni az áramlást és a nyomást. Bár a saját reakciósebessége rendkívül gyors lehet (főleg a szervoszelepeknél), a teljes zárt hurkú vezérlőrendszer válaszsebessége továbbra is függ az érzékelő visszacsatolásától, a vezérlő számítási sebességétől és a működtető terhelési tehetetlenségétől. A nagy pontosságú dinamikus vezérlés során a rendszertervezés és a hibakeresés kulcsfontosságú, amely nagy lehetőséget kínál a válaszadási sebességre, de költséget és összetettséget igényel. Ezzel szemben az arányos szelepek általában lassabban reagálnak, mint a szervoszelepek, de gyorsabban, mint a hagyományos be-/kikapcsoló szelepek.
A szivattyúvezérlés és a szelepvezérlés hatása:
Szelepvezérlő rendszer (leggyakoribb): A szivattyú alap-állandó fordulatszámmal/áramlási sebességgel ad ki olajat, a terhelés sebességét és irányát pedig a szelep nyitásának beállításával szabályozzák. A szelep kapcsolási vagy beállítási sebessége közvetlenül meghatározza azt a sebességet, amelynél a művelet megkezdődik. A szelep és az aktuátor közötti távolság (csővezeték hossza) szintén befolyásolja a késleltetést.
Szivattyúvezérlő rendszer: A szivattyú kimeneti áramlásának közvetlen megváltoztatása (például változtatható frekvenciájú motor vagy változó lökettérfogatú szivattyú használata) a terhelés meghajtására. A fojtási veszteségek és a szelepvezérlési folyamat esetleges késleltetéseinek csökkentése elméletileg gyorsabb és hatékonyabb reakciót tesz lehetővé. De magának a szivattyúnak a változtatható reakciósebessége és a zárt hurkú vezérlés bonyolultsága korlátozó tényezők.
A végrehajtó komponensek jellemzői:
Olajhenger vs. motor: A hidraulikus motorok általában valamivel gyorsabban reagálnak, mint az olajhengerek, mivel az olajhengereknek nagyobb dugattyúkat és rudakat kell meghajtaniuk a kétirányú mozgáshoz, ami nagyobb tehetetlenséget eredményez.
Alkatrész mérete: A nagy lökettérfogatú hengerek/motorok feltöltéséhez nagyobb mennyiségű olajra van szükség, és reakciósebessége általában lassabb, mint a kis lökettérfogatú alkatrészeké.
Terhelési tehetetlenség és súrlódás:
Minél nagyobb magának a terhelésnek a tömege (vagy tehetetlenségi nyomatéka), annál nagyobb erő (vagy nyomaték) szükséges a gyorsításához vagy lassításához, és annál hosszabb ideig tart, ami lassú reakciót eredményez (főleg indításkor és leállításkor).
A terhelés nagy súrlódási ellenállása késleltetheti a kezdeti mozgás megindulását is.
A hőmérséklet hatása:
A hidraulikaolaj viszkozitása jelentősen változik a hőmérséklet függvényében. Hidegindításkor (alacsony olajhőmérséklet, magas viszkozitás) nagy az olajáramlási ellenállás, lassú a nyomásképzés és az olajfeltöltés, a reakciósebesség jelentősen romlik. Miután a rendszer elérte a normál üzemi hőmérsékletet, a válaszsebesség stabilizálódni kezd.
Rendszertervezés és -optimalizálás:
Az ésszerű csővezeték-elrendezés (a lehető legrövidebb, megfelelő csőátmérővel), a felesleges kamrák csökkentése, a gyors reakciósebességű szelepek kiválasztása (például nagyfrekvenciás arányos szelepek vagy szervoszelepek), valamint a szabályozási algoritmusok optimalizálása (zárt hurkú vezérlés) jelentősen javíthatja a rendszer reakciósebességét. Éppen ellenkezőleg, a rosszul megtervezett rendszerek lassabban reagálnak.
